Zajvédelem

Magyarországon törvényi szinten a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezik a környezeti zaj és rezgés elleni általános védelemről. A törvény szerint a védelem kiterjed mindazon mesterségesen keltett energia-kibocsátásokra, amelyek kellemetlen, zavaró, veszélyeztető vagy károsító hang-, illetve rezgésterhelést okoznak.

A törvény a zaj és rezgés elleni védelem céljából műszaki és szervezési módszereket rendel, melyek segítségével meg kell oldani:

• a zaj- és a rezgésforrások zajkibocsátásának, illetve rezgésgerjesztésének csökkentését;
• a zaj- és rezgésterhelés növekedésének mérséklését vagy megakadályozását;
• a tartósan határérték felett terhelt környezet utólagos védelmét.

A környezeti zajjal leginkább terhelt területek zajcsökkentését, a zajjal még nem terhelt területek kedvező állapotának megőrzését stratégiai zajtérképekre épülő intézkedési tervek végrehajtásával kell megvalósítani.

Bővebben: http://www.hermanottointezet.hu/sites/default/files/lukacs_andras_eloadasa.pdf

 

Vízvédelem

Vízgazdálkodáson azt a tudatos emberi tevékenységet értjük, amely segítségével a természet vízháztartásának a társadalom szükségleteivel való összehangolását igyekszünk elérni tudományos, műszaki, gazdasági és igazgatási beavatkozások révén. Minden olyan emberi tevékenység beletartozik, amely a természetes vizeket érinti, és összeköti a természetben és a társadalomban végbemenő vízkörforgást.

Bővebben: https://www.europarl.europa.eu/factsheets/hu/sheet/74/vizvedelem-es-vizgazdalkodas

 

Kármentesítés

A kármentesítés elsősorban a szennyezett talaj, talajvíz megtisztítására kidolgozott hulladékkezelési, víz- és szennyvíztisztítási technológiák kiépítését és üzemeltetését jelenti. Ez megelőzi a kárfelmérés, amely megállapítja a szennyeződés mértékét tesztfúrásokkal, mechanikai talajvizsgálattal pedig feltérképezik a terület hidrogeológiai karakterisztikáját. A minták alapján kerül kiválasztásra a megfelelő fizikai/kémiai kezelés módja és a mechanikai megoldások megtervezése. A kármentesítést földmozgató és kármentesítő berendezésekkel (tisztítórendszerekkel), nehézgépekkel, laboratóriumi háttérrel végzik.
Bővebben: https://www.elgoscar.eu/karmentesites

Kutatás, analitika

Környezetvédelmi vizsgálatok, beltéri levegő szennyezettségének kémiai és mikrobiológiai vizsgálata,
fogyasztási cikkek, élelmiszerek vizsgálata, tüzelőanyagok, kőolajipari termékek vizsgálata, ökoxikológiai, hidrobiológiai, mikrobiológiai vizsgálatok, humán biológiai minták vizsgálata, mintavétele.

Bővebben: http://laboratorium.balintanalitika.hu/

Talajvédelem

A talajvédelem alatt a talajok víz és szél általi pusztulása elleni védelmet értjük. Szükség van a talaj további pusztulásának megakadályozására, fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak minimum a fenntartására, további romlásának megakadályozására. Alaptudományként a kémia és a biológia szakterülete és amelyhez a vízépítő és agrármérnökökön keresztül csatlakozik a műszaki megvalósítás. Bővebben

 

Energetika, klíma

Az energetika és megújuló energia használata egyre nagyobb szerepet kap a gazdaságban és a lakosság körében. Alapvetően elektrokémiai és -fizikai ismereteken alapuló mérnöki, gépipari és építőipari műszaki terület, de fontos szerepe van a biológiának is (bioenergia). A K+F tevékenység, a digitalizáció is egyre több impulzust kap a természettől az ökoinnovációk felé vezető úton. Az ágazatok közötti átjárhatóság további zöldipari fejlesztésekkel járulhat hozzá a fenntarthatósághoz, az erőforrás-hatékony működéshez, a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodáshoz.

 

Levegőminőség-védelem

Alapvetően gépipari, energetikai és természettudományi (légkörfizikai és -kémiai) ismereteket igényel, és kapcsolódik a biológia szinte minden ágához. A közlekedés, a gépgyártás és az építőipar, a mező-, erdő- és vízgazdálkodás szintén közvetlen része a légkör állapota megóvásának és javításának akár a természetben, akár az utcán, akár a lakó- vagy munkatérben.

 

Hulladékgazdálkodás

Alapvetően biológiai, fizikai és kémiai alapokra helyezett műszaki mérnöki terület. Része a feldolgozóiparnak, hiszen a megfelelően gyűjtött hulladék ismét visszakerül a gazdaság körforgásába alapanyagként vagy (másod)nyersanyagként. A hulladék keletkezését megelőző törekvések (körforgásos gazdaság) mellett  ilyen szempontú lakossági és ipari kezelését a legfontosabb, előtérbe helyezve a keletkezés megelőzését. Kiemelten fontos, hogy az anyagkörforgás már az oktatásban is olyan alap legyen, mint az írás és olvasás képessége.

 

Természetvédelem

Az élettelen környezetnek és változásainak, valamint a biológiai evolúciós folyamatokban létrejött önfenntartó, önszabályozó rendszereknek (elsősorban) humán hatásoktól való védelmét jelenti. Talán a legszerteágazóbb tudást igényli a holisztikus szemlélettől, az ökológiai, mérnöki, biológiai, kémiai tudástól kezdve az alapvető mező-, erdő- és vízgazdálkodási ismeretekig.

 

Tájvédelem

A táj jelentős vagy jellemző sajátosságainak megőrzését és fenntartását célozza. Összefüggésben áll a regionális és várostervezési, továbbá kulturális, környezetvédelmi, mezőgazdasági, szociális és gazdasági tevékenységgel, amelynek közvetlen, vagy közvetett hatása lehet a tájakra, a táj természeti adottságaira és/vagy az emberi tevékenységek révén kialakult elemeinek jellemző összetételére. Kapcsolódik az épített környezet és a kulturális örökség védelméhez, így műveléséhez szinte minden humán- és természettudományi, műszaki ismeretre szükség van.

Zöld technológia

Környezetbarát technológia, ökoinnováció, ökodesign, K+F a környezetkímélő eljárások alkalmazása érdekében. Bővebben

Egyéb

Oktatás

Jog